Bakonyi Denevérkutatás
Az éjszaka repülő emlősei

Bakonyi Denevérkutatás - Az éjszaka repülő emlősei

Támogasd adód 1%-val a denevérek védelmét, mentését! Adószám:
19241504-1-19

Téli denevérszámolás Veszprém Vármegyében összefoglaló

0 hozzászólás 2024-03-01 16:05

2024 január végén a Bakonyi Denevérvédelmi alapítvány a szokásos éves telelő denevér ellenőrzését, számolását végezte.

Önkéntesek és a barlangkutatók segítségével 68 földalatti denevérszállást ellenőríztünk Veszprém Vármegyében, amelyekben összesen 1788 denevér egyedet találtuk.

Miért fontos a téli szálláshelyeket ellenőrízni?

Azért, mert ilyenkor az állatok viszonylag könnyen megtalálhatók, megszámolhatók, és az évente elvégzett számolások lehetőséget adnak az adott faj veszprémi populációdinamikájának a megállípítására. Ennek fontos feltétele, hogy minden évbe azonos időszakban végezzük el a felméréseket, sajnos az időjárás eléggé kiszámíthatatlan, és ez nagyban befolyásolja a hidegtűrő, kedvelő fajok barlangi előfordulását.

Telelő közönséges és hegyesorrú denevérek (Myotis myotis és Myotis blythii)

A 2024-es év téli időjárása egész jól indult, 2023 decemberében viszonylag korán megjött a hó, és hozzá a hideg, de sajnos ez nem tartott sokáig. 2024 januárjában újra ráerősített, január 10-én -10°C-ot is mérhettünk hajnalban. Mire 20-a után nekiálltunk a felmérésnek az időjárás megenyhült, sőt a két hét alatt szinte tavasziasra fordult.  A felmérés 2. hetében már gyakran mértünk 6-10°C-ot napközben.

Az Alapítványunk és önkéntesei nem teljes két hét alatt 68 földlatti szálláshelyet jártak végig, ezek közül 7 bányavágatot.

A 68 helyszínből 30 szálláshely 25méternél rövidebb. Kis barlangnak, bányavágatnak számítanak, közülük 12 járhatatlan volt. A járhatatlanság oka legtöbbször a barlang eltömődése, vagy beomlása. Mindent dokumentálunk ilyenkor, és a beomlott barlangokat is rögzítjük, majd az éves jelentésben jelezzük a természetvédelmi kezelőnek. A 30 kis szálláshelyen összesen 3példány denevért találtunk ami a teljes felmért állomány 0,17%-a. A faj pedig a kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros) volt. A teljes felmért állományának csupán a 0,27%-a. Nagyobb hideg eetén ezek a példányok is nagyobb, kiegyenlítettebb klímájú földalatti szálláshelyre húzódtak volna. A faj kimondottan melegkedvelő.

Telelő kis patkósdenevérek (Rhinilophus hipposideros).

A maradék 38 szálláshelyen a denevérek 99,83% telelt. Ezek nagyobb barlangok, vagy bányavágatok. A leghosszabbak 1-3 kilométer közöttiek.

Közöttük is van egy kiemelkedő telelőhely, mely a felmért téli álmot alvó denevérek 29,9%-ának, majdnem egyharmadának biztosít zavartalan pihenőhelyet.

Zavartalan telőhely? 

Igen.

A legtöbb barlang denevérbarát módon került lezárásra, a lezárás három célt szolgál,

-  Életvédelem, véletlenül sem tudunk beleesni, belelépni, így a balesetek megelőzhetők.

- Barlang védelme a rongálástól.

- Denevérvédelem. A lezárás mellett a denevéreket a barlanglátogatás tilalma is védi. A telelőhelyekre a szakemberek denevérzáras időszakokat jelöltek ki, ez  a telelésnél legtöbbször November 1-től következő év Április 1-ig tart. Ebben az időszakban korlátozva van a barlang látogathatósága, kizárólag csak denevérszámolási céllal lehet lemenni, az engedélyben meghatározott létszámban. Minden esetben a denevérek nyugodt telelése a legfontosabb.

Denevérbarát barlanglezárás.

Mi kutatók a lehető legalaposabb barlangátnézés mellett gyorsan igyekszünk végezni a munkával. Mindig figyelünk arra, hogy lehetőleg minimális zajt csapjunk, rövid ideig világítjuk csak meg a pihenő állatokat, soha nem tartózkodunk a denevérek alatt hosszú ideig, pihenni olyan barlangszakaszban állunk meg ahol nincs denevér. A legfontosabb soha nem érünk hozzájuk. 

Mindez azért fontos, mert a denevérek télen a tartalékaikból élnek, minél többször ébred fel a tél során, annál kisebb eséllyel éri meg a tavaszt.

Elmondható, hogy jelenleg Veszprém Vármegyében olyan barlangokban, bányavágatokban van jelentős telelő denevérkolónia, melyek zavartalanságáról a denevérbarát lezárás, és a téli látogatási tilalom gondoskodik.

A felmérés során megszámolt 1788 denevérből rekordszámú volt a kis patkósdenevérek (Rhinolophus hipposideros) száma, 1093 példány (61,1%), második a rangsorban a közönséges, és hegyesorrú denevérpáros (Myotis myotis/Myotis blythii) 492 példánnyal (27,5%), a harmadik óriási lemaradással a vízi denevér (Myotis daubentonii) 54 példány (3%). Ez a három faj adja a telelő denevérek 91,6%, a maradék 8,4%-on 10 faj osztozik. A kördiagramon 14 felosztás van a 13 helyett, ennek oka, hogy volt egy példány amit nem sikerült meghatározni, így ismeretlen denevérként került bele a felmérésbe. Itt sajnos a magasság, és a rossz körülmények nem engedték a faj biztos határozását.

Fontos megemlíteni a nagy patkósdenevért (Rhinolophus ferrumequinum) , mert a Bakonyból, Veszprém Vármegyéből majdnem kipusztult, de szerencsére a 2020-as évtől emelkedik a faj példányszáma. A 2023-as évben 3 példányát sikerült megfogni és meggyűrűzni, ezek közül egyet láttunk a telelés során, sajnos a régi típusú gyűrűk miatt a teljes számsor nem volt leolvasható. Az idei évben már 8 telelő példányát számoltuk meg, és ebből 3 egy 2 éve létező új szálláshelyen telelt. A gyűrűzéssel szeretném kideríteni, hogy honnan jöttek, jönnek a faj egyedei, melyik hegységből. Hol alkot szülőkolóniát, és hova járnak telelni. Ennek a bizonyítása, kutatása több évbe fog telni, de az erősödő állomány egyre bíztatóbb eredményeket hoz.

Mészáros József (Mészi)

Hozzászólások (0 db)

×

Én is hozzászólok

 Figyelj a nagybetűre!

Nem tudod elolvasni a képet? Kattints ide új képért!

Galériánkból

Olvastad már?

Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány